A szív- és bőrférgességről

Napjainkban a köztudatban egyre felkapottabb téma a bőr-, valamint a szívférgesség. Az állatorvosi gyakorlatban sajnos már régóta nem ismeretlen ez a témakör, jelenleg több kutatás is folyik ezzel kapcsolatban. Magyarországon eddig szerencsésnek mondhattuk magunkat, amiért nem kellett részletesen foglalkoznunk a problémával. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban kimondható, hogy mindkét betegség jelen van hazánkban, ezért itt az ideje, hogy a gazdik egy átfogó képek kapjanak ezek veszélyeiről, és felhívjuk a figyelmet a védekezés lehetőségeire és fontosságára. Mindkét baj okozója a fonálférgek törzsébe tartozó, egymással igen szoros rokonságban lévő féregfaj.

Szívférgesség

A szívférgesség (Dirofilaria immitis) szintén a mediterrán országok és elsősorban az USA, Ausztrália, valamint Japán területein fordult elő. 2008-ig Magyarországon csak olyan kutyákban sikerült diagnosztizálni, amelyek külföldön jártak és ott fertőződtek meg. 2009-ben írták le az első olyan fertőzött esetet hazánkban, amikor az állat bizonyítottan nem hagyta el az országot. A fertőződés menete a bőrférgességgel megegyező, azonban a bőr alatti fejlődés után (a teljes felnőtté való alakulás félidejében) a férgek a vérkeringésbe vándorolnak, és itt fejezik be az átalakulásukat és válnak ivaréretté. A kifejlett férgek főleg a jobb szívfélben, a hátulsó üres vénában, valamint a tüdőartériában lelhetőek fel. A szívben és a nagy erekben lévő, akár 12-30cm hosszúságú férgek jelenlétükkel komoly problémákat okozhatnak a szervezetnek, megakadályozva az egyes szervek, főleg a szív normál működését. A tünetek között szerepel a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, nehezített légzés, köhögés, orrvérzés, vérszegénység, vizenyő, hasvízkór. A betegség sajnos hirtelen elhullással is járhat.

Kezelés

A gyógykezelés stádiumtól függően lehetséges, azonban fontos megemlíteni, hogy minden esetben rizikós, hosszadalmas és drága. A cél mindenképpen a megelőzés lenne. Mindkét esetben a betegség megelőzésre több választási lehetőség is van, illetve elsősorban ezek kombinációja javasolt. Legfontosabb a szúnyogok elleni védekezés, amelyet biztosíthatunk ún. spot on készítmények formájában. Havonta egy cseppentéssel kialakíthatjuk a védelmet, ezáltal csökkentve a fertőződés esélyét. Érdemes a szúnyoginvázió előtt, kora tavasszal elkezdeni a védekezést, és késő őszig folyamatosan folytatni azt.

A másik lehetőségük a vérben keringő lárvaalakok elpusztítása (megakadályozva ezzel a felnőtté alakulásukat), amelyet vagy szintén egy spot on formában biztosíthatunk (moxidectin, selamectin hatóanyagú cseppel) vagy egy havonta ismételendő tablettás kezeléssel (milbemicin hatóanyagú féreghajtó tabletta). Fontos megemlíteni, hogy nem csak a kutyák veszélyeztetettek, hanem a macska és az ember is (szúnyogcsípéssel). Az emberek fertőződése következtében nem ugyanazok a megbetegedések jönnek létre. A bőrférgek esetében a szúnyog által bőr alá oltott féreg kifejlődik ugyan, de nem ürít lárvákat a vérbe (vagyis az ember nem tud tovább fertőzni). Helyileg a bőr alatti kötőszövetben borsónyi-mogyorónyi daganatszerű képletek alakulhatnak ki, vagy a szembe jutva annak elváltozásait okozhatják.

A szívférgesség emberben elsősorban a tüdőben gócos elváltozások kialakulásához vezet, ami tünetek alapján könnyen összetéveszthető a tüdődaganattal. A felelősségteljes gazdik a megelőzéssel nem csak a saját állataik (és önmaguk) védelméről gondoskodhatnak, de közös erővel megakadályozhatják a betegségek nagymértékű elterjedését hazánkban.

Egy magyar eset, ahol Brie, a mentett Beagle nemrégen lett szívférgességgel diagnosztizálva, kezelése folyamatban van, esettanulmány róla később lesz olvasható. Facebookon Brie története.

Szerző:
Dr. Laczkó Tímea
(a Rákosligeti Állatorvosi Rendelő volt állatorvosa)